Mázkészítés

Mielőtt hozzákezd

A mázkészítés azt jelenti, hogy egy recept szerint porított nyersanyagokat (őrölt ásványokat, agyagokat és fritteket, vagyis gyárban készült, porrá őrölt üveget) mér le, majd vízzel máziszappá keveri őket: ez sűrű folyadék, amelyben a por a vízben lebeg. Ezután átszitálja, beállítja a sűrűségét, és a saját masszáján kipróbálja, mielőtt egy edényen megbízna benne. Ebben az útmutatóban minden szám csak kiindulópont: a mázához való vízmennyiséget, sűrűséget és szitát a saját próbái mutatják meg, ezért írja le, mit csinál, és mi lesz az eredmény.

Amire szüksége lesz

• Mérleg: egy 0,01 g pontosságú a próbákhoz és a színezőanyagokhoz, és egy nagyobb a kilogrammos adagokhoz.
• Fedeles edények: alacsonyak a száraz nyersanyagokhoz, vödrök a mázhoz. Derek Au a próbamázakat fedeles levesesdobozokban tartja.
• Minden nyersanyaghoz külön tiszta merőlapát, hogy az egyik por soha ne kerüljön át a másikba.
• Keverőeszköz: fúrógép keverőszárral, kis próbákhoz pedig egy csak mázhoz használt turmixgép. Ha nincs más, egy habverő is megteszi.
• Sziták (az Egyesült Királyságban sieve és lawn néven árulják őket): 80 mesh-es, valamint 100 vagy 120 mesh-es a színezőanyagot tartalmazó mázakhoz.
• 100 mL-es mérőhenger vagy fecskendő a fajsúly méréséhez.
• Címkék, vízálló filctoll és egy jegyzetfüzet, vagy a Glazecalc jegyzetei és égetési naplói.
• Próbalapok abból a masszából, amelyet mázazni fog.
• Légzésvédő maszk, gumikesztyű, szivacs és felmosó.

A nyersanyagok beszerzése

Hol vásároljon?

A fazekasok kerámiai szaküzletekben vásárolnak, amelyek agyagot, máznyersanyagokat és eszközöket árulnak. A táblázat mutat néhányat az Ön országából, mindegyiket a bolt saját honlapján ellenőriztük, és ha másik országot választ, annak boltjait is megnézheti. A kínálat változik, ezért rendelés előtt ellenőrizze. Az olyan nagy gyártók, mint a Sibelco és az Imerys, az iparnak adnak el; a fazekasok az ő nyersanyagaikat ilyen boltokon keresztül veszik meg. Más helyek forgalmazóiról a Digitalfire kerámiai szakoldal vezet jegyzéket.

Mennyit vásároljon?

A szokásos zsák az Egyesült Államokban 50 lb (22,7 kg), máshol 25 kg (55 lb), vagyis a kettő majdnem ugyanakkora. Sok forgalmazó próbákhoz 1; 2,5 vagy 5 kg-os kiszerelést is árul (kb. 2,2; 5,5 vagy 11 lb). A Glazy, a nyílt receptadatbázis, azt tanácsolja, hogy a rendszeresen használt nyersanyagokat (földpát, kvarc, kaolin, mészkőliszt, közepes tüzű égetéshez pedig fritt) egész zsákban vegye, mert így gyakran 20–30%-kal olcsóbbak. A színezőanyagokat, vagyis a mázat színező fém-oxidokat és színtesteket, kis mennyiségben vegye: többségüket 5% alatt használják. A Glazy minta-bevásárlólistái amerikai árakon közepes tüzű égetéshez kb. 515, magas tüzűhöz 397 dollárt tettek ki.

Kezdőkészlet

A Glazy minden hőfokra érvényes alaplistája: kvarc, kaolin, földpát, mészkőliszt, cink-oxid, valamint dolomit vagy talkum. A legtöbb közepes tüzű (5–6-os Orton-gúlás) máznak bórra is szüksége van, általában egy frittből, amely a Glazy szerint „egyenletes minőségű, és kevésbé oldódik, mint a nyers borátok”. Az alábbi készlet a mi javaslatunk, a Glazy listája és egy fórumon közzétett lista alapján. Hogy melyik nyersanyag mit csinál, azt a mázazás alapjairól szóló útmutató magyarázza el.

Műszaki és biztonsági adatlapok

Minden nyersanyaghoz kérjen két dokumentumot. A műszaki adatlap (TDS) megadja a nyersanyag kémiai összetételét: az egyes oxidok tömeg szerinti arányát a porban. A Glazecalc ezekből számol, és a Nyersanyagok oldalon egy forgalmazó által megadott összetétel alapján új nyersanyagot is felvehet. A biztonsági adatlap (SDS) leírja, hogyan kell bánni a nyers porral. Minden biztonsági adatlapot őrizzen meg, és keverés előtt olvassa el.

Az összetételi adatok átlagok, nem ígéretek. A Valentine Clays a flint (kovakő) adatlapjára ezt nyomtatja: „ÁTLAGÉRTÉKEK. EZEK NEM JELENTENEK SPECIFIKÁCIÓT”, és a Custer földpát különböző évekből származó, a Glazy adatbázisában közölt összetételei kb. 68,5%-tól 72,4%-ig terjedő szilícium-dioxid-tartalmat mutatnak. Azt javasoljuk, hogy minden zsák gyártási tételszámát (LOT, vagyis a gyártási tétel kódját) írja fel a feljegyzéseibe, így meg tudja állapítani, hogy egy bevált máz változását a nyersanyag okozta-e.

A HSE figyelmeztet, hogy a kristályos szilícium-dioxidot „tévesen »amorf szilícium-dioxid« jelöléssel is elláthatják”. A biztonsági adatlap ráadásul a porról szól, nem az edényről: semmit sem mond arról, hogy a kiégetett máz alkalmas-e élelmiszerrel való érintkezésre. Ezt csak a kiégetett edény laboratóriumi kioldódási vizsgálata mutathatja meg.

A nevek változnak: vásároljon a kémiai összetétel alapján

A márkanevek jönnek-mennek, ahogy a bányák bezárnak. A Custer földpát, amelyet több mint 75 évig bányásztak Dél-Dakotában, 2023 végén elfogyott. Amikor a Clay Art Center a G-200 AU és a Mahavir földpátra tért át, a mázai kb. felét módosítani kellett. A G-200 és a G-200 HP is megszűnt, a Laguna pedig most a Mahavir földpátot importálja, amelynek kémiai összetétele közel áll a G-200 összetételéhez.

A Gerstley Borate, ez a sok régebbi receptben szereplő természetes bórásvány, nehezen beszerezhető, mióta 2000-ben bezárták a bányáját, bár a New Mexico Clay 2025 novemberében arról számolt be, hogy a Laguna szállítja a „Gerstley Borate Original” nevű terméket. A források nem egységesek abban, hogy a Gillespie Borate helyettesítheti-e. Gyártója úgy árulja, hogy fontra azonos mennyiségben helyettesíti. A Berkeley Potters Studio szerint „nem közvetlen helyettesítő”, a Digitalfire pedig azt tapasztalta, hogy megváltoztatta egy máz színét. A biztonságos út az, ha a kettőt az oxidjaik alapján hasonlítja össze, majd kipróbálja.

A nevek régiónként is eltérnek. Észak-Amerikában a flint (kovakő), a quartz (kvarc) és a silica (szilícium-dioxid) ugyanazt az őrölt kvarcot jelenti, és a Digitalfire szerint valódi kovakőport valószínűleg nem fog találni a forgalmazóknál. Az Egyesült Királyságban a flint külön termék: a Valentine Clays flintje kalcinált (hevített) szilícium-dioxid. Mindkettő szinte tiszta szilícium-dioxid, ezért arra számítunk, hogy közel állnak egymáshoz, de ellenőrizze az összetételt. A kaolinnál a Glazy szerint az egy az egyben csere, például EPK egy China clay helyett, „gyakran teljesen jól működik, különösen ha a mennyiség <10%”.

Sok recept olyan nyersanyagot ír elő, amelyet az egyik országban árulnak, a másikban nem. Az alábbi táblázat a Glazecalc könyvtárának minden olyan nyersanyagához, amelyet ott, ahol Ön vásárol, nem forgalmaznak, az összetételek alapján megkeresi a legközelebbi, ugyanolyan fajta nyersanyagot, amely ott kapható. A szám azt mutatja, mennyire tér el a kettő: hány grammal különböznek a kiégetett oxidjaik 100 g nyersanyagra vetítve, az összes oxidra összeadva. Kb. 15 g-on belül egy első próbában az egyik általában helyettesítheti a másikat. A nevek a gyártók és a boltok saját kódjait tartalmazzák, így név szerint kérheti őket.

A Glazecalc a nyersanyagokat aszerint hasonlítja össze, hogy mit adnak a kiégetett mázhoz, nem a nevük alapján. Ha egy receptben már nem gyártott nyersanyag szerepel, a recept jelzi, mit használnak ma helyette. A Mennyiségjavaslat és összehasonlítás funkció újraszámolja a mennyiségeket egy helyettesítő anyaghoz, az Összeállítás a meglévő nyersanyagaimból funkció pedig a készletében lévő nyersanyagokból állítja össze újra a receptet. Mindkettő csak a kiégetett oxidokat egyezteti, ezért először egy kis adagot próbáljon ki.

A nyersanyagok és a mázak tárolása

Száraz nyersanyagok

A porokat szárazon tárolja, fedeles edényekben, amelyek zárva maradnak, amikor nem mer belőlük; a Glazy légmentesen záródó edényeket javasol. Mély tárolóládák helyett válasszon alacsony edényeket: a HSE megjegyzi, hogy egy mély ládába bele kell hajolni, és a por is nagyobb magasságból hull alá. Tartsa őket polcon, hogy alattuk is fel tudjon mosni. A szóda (nátrium-karbonát) és a Cornish stone (cornwalli földpátos kőzet) nedvességet vesz fel a levegőből. Egy fórumon egy fazekas sütőlemezen, kb. 50 °C (122 °F) hőmérsékleten szárítja ki őket, és figyelmeztet, hogy a vékony falú festékesvödrök megrepedhetnek egy fagyos garázsban. Azt javasoljuk, hogy a vízben oldódó nyersanyagokat (szóda, bórax, lítium-karbonát és a nyers borátok, például a Gerstley Borate) légmentesen zárva, beltérben tárolja.

Bekevert mázak

A vödörben álló máz folyamatosan változik. A kevéssé oldódó nyersanyagok (nefelinszienit, lítium-karbonát, Gerstley Borate, kolemanit, stroncium-karbonát és általában a frittek) idővel megváltoztatják, hogyan folyik, és apró kristályokat növeszthetnek benne, meleg helyiségben még inkább. A Gerstley Borate bedermeszti a máziszapot, „még kisebb százalékban is”. A leülepedett máz tetején álló barnás víz oldott vas: öntse le, és pótolja tiszta vízzel. Számítson ezekre is:

• Kemény üledékké ülepedés: az a máz, amelyet olyan sűrűre kevertek, hogy ne legyen szüksége adalékra, gyakran kemény réteggé ülepedik a vödör alján. Segít, ha meghígítja és bedermeszti (lásd: Fajsúly).
• Szag, a mázragasztókon, például a CMC-n élő mikrobáktól. A rossz szagú máz is használható, ha jól felhordható.
• Fagyás: óvja tőle a vödröket. A megfagyott vödröt szobahőmérsékleten olvassza ki, és nézze meg, nem repedt-e meg.

A használt mázat ne öntse vissza a tárolóvödörbe, és ne mártson bele ecsetet. Tárolt máz használata előtt keverje fel, mérje meg újra a fajsúlyát, és ha csomós vagy kristályos, szitálja át.

Címkék

Minden vödröt címkézzen fel vízálló filctollal. Zakin a Ceramic Arts Network számára írt cikkében ezeket sorolja fel: a máz neve, a teljes receptje a színezőanyagokkal együtt, a gúla, a dátum, és közös műhelyben az Ön monogramja. Mi azt javasoljuk, hogy a célfajsúlyt és az esetleg hozzáadott keserűsót vagy CMC-t is írja fel. Az UT Austin színkódot is használ: narancssárga vödör az alacsony tüzű, fehér a közepes tüzű mázaknak. A címke nélküli mázat kezelje úgy, mintha ólmot tartalmazhatna, és ne használja étkezési edényeken.

Bemérés

Százalékok és adagok

A recept minden nyersanyagot a száraz tömeg százalékában ad meg. A fő nyersanyagok összege általában 100, a színezőanyagokat pedig gyakran ezen felül adják hozzá. Egy adag, vagyis az egyszerre bekevert mennyiség elkészítéséhez minden számot szorozzon meg az adag tömegével, és ossza el 100-zal. 5000 g-hoz az UT Austin 50-nel szoroz, így egy 4%-os nyersanyagból 200 g lesz.

A recept oldalán az Átszámítás adagra funkció elvégzi a szorzást: adjon meg például 500 g-ot, és minden mennyiség lemérendő grammá alakul, vagy fonttá és unciává, ha a Beállítások oldalon ezt választja. A Nyomtatás csak a bemérési listát is kiadhatja, részösszeggel az egy vödörbe méréshez, és minden nyersanyag mellett egy kipipálható négyzettel.

A mérleget a legkisebb mennyiséghez válassza

A mérleg felbontása, vagyis a legkisebb lépés, amelyet kijelez, megszabja, milyen kis mennyiséget tud vele pontosan lemérni. Egy 100 g-os próbában a 0,5%-ban adagolt színezőanyag 0,5 g. A 0,1 g pontosságú mérleg 0,05 g-ot is tévedhet, ez a mennyiség kb. 10%-a; 0,15 g-nál a hiba kb. egyharmad. Ez a saját számításunk, de jól mutatja, miért kell a színezőanyagokhoz finomabb mérleg.

Abban, hogy mennyire finom mérleg kell, eltérnek a tanácsok. Derek Au egy olcsó, 200 g-os digitális mérleget következetesen pontatlannak talált. Ha csak egyet vásárol, egy 0,01 g pontosságú, 200 g-os mérleget ajánl, egy jó háromkarú mérlegről pedig azt írja, hogy „sokkal megbízhatóbb, mint egy olcsó digitális mérleg”. Véleményünk szerint a biztonságos választás a próbákhoz (50–200 g) és a színezőanyagokhoz egy 0,01 g pontosságú mérleg, a legalább 1 kg-os (kb. 2 lb) adagokhoz pedig egy 0,1 g vagy 1 g pontosságú asztali mérleg. Mindkettőt ellenőrizze időnként kalibrálósúllyal.

Mérjen sorban, és mindegyiket pipálja ki

1. Ellenőrizze, hogy minden nyersanyagból van-e elég.
2. Vegye fel a légzésvédő maszkot. Ellenőrizze, hogy a mérleg tiszta és vízszintes-e.
3. Tegye az üres edényt a mérlegre, és nyomja meg a tárázás gombot: ez nullára állítja a kijelzést, így csak azt méri, amit hozzáad.
4. Mérje le egymás után az egyes nyersanyagokat, mindegyiket a saját tiszta merőlapátjával; minden edényt zárjon le, mielőtt a következőt kinyitja, és minden nyersanyagot pipáljon ki, amint bekerült.

Derek Au egyetlen tálba mér, külön kupacokba, így egy tévedést ki lehet meríteni. Ha egyetlen vödörbe mér a nyersanyagok közötti tárázás nélkül, a Glazecalc részösszege megmutatja, mennyit kell mutatnia a mérlegnek az egyes nyersanyagok után.

Keverés és szitálás

Mennyi víz kell?

A források eltérnek. Derek Au sűrűn kezdi, 100 g porhoz 50 mL vízzel, és később ad hozzá többet. A Potterycrafts az egyik pormázához 100 g-onként 65 mL vizet ad meg. Az UT Austin azonos tömegű vizet és port használ, és amikor a Digitalfire 20 kg port tett 20 kg vízbe, 1,46-os fajsúlyt mért.

Vizet gyorsan lehet hozzáadni, elvonni viszont lassú, ezért kevesebbel kezdje. A mi becslésünk: kezdje 100 g-onként kb. 70–80 mL vízzel (kilogrammonként 700–800 mL, vagyis fontonként kb. 11–12 US fl oz). Ennél a sűrűségnél áztassa be, keverje ki és szitálja át, majd apránként adjon hozzá vizet, amíg a fajsúly megfelelő nem lesz. 1 mL víz tömege 1 g, így a vizet le is mérheti. Ha túl sokat adott hozzá, hagyja leülepedni a mázat, majd szivaccsal szedje le vagy öntse le a tetejéről a tiszta vizet.

Eszközök és víz

• Propelleres keverő. A Digitalfire szerint egy jó propelleres keverő „nélkülözhetetlen”. Vödörben egy vezetékes fúrógép keverőszárral elvégzi a munkát. Az UT Austin legalább 4–5 percig járatja még azután is, hogy a máz már elkevertnek látszik, és ügyel rá, hogy a lapát ne érjen a vödörhöz, mert műanyagot kaparhat le róla.
• Turmixgép. A Digitalfire szerint „kis adagokhoz rendkívül jól működik”. Csak mázhoz használja: soha nem kerülhet vissza a konyhába.
• Habverő vagy bot. Zakin ezt használja, ha nincs keverőgép.

A víz is változó, és a Digitalfire megjegyzi, hogy befolyásolja a máziszap viselkedését. Derek Au fordított ozmózissal tisztított vizet használ, mert kemény a csapvize. Bármit használ, jegyezze fel.

Lépésről lépésre

1. Vegye fel a légzésvédő maszkot, és gumikesztyűt is, ha a keze belekerül a mázba. Zakin a bemérés kezdetétől addig visel maszkot, amíg a máz nedves nem lesz.
2. Mérjen a vödörbe 100 g poronként kb. 70–80 mL vizet.
3. A lemért port óvatosan, kis magasságból adja hozzá. Az UT Austin a port meleg vízbe szórja; Zakin és Au a porhoz önti a vizet. Mi azt javasoljuk, hogy a port szórja a vízbe, mert így kevesebb por száll fel, kivéve, ha a recept sok bentonitot tartalmaz: ilyenkor előbb keverje össze a száraz porokat.
4. Áztassa be: hagyja, hogy a por keverés nélkül beázzon. A Digitalfire kb. 20 percet vár. A mázragasztót vagy kötőanyagot tartalmazó porokat egy éjszakára állni kell hagyni.
5. Keverje addig, amíg nem marad benne száraz rész vagy csomó.
6. Szitálja át kétszer (lásd lent).
7. Fedje le, és hagyja egy éjszakán át pihenni, majd keverje fel újra, és nézze meg, nem képződött-e kemény réteg az alján.
8. Mérje meg a fajsúlyt, és apránként adjon hozzá vizet, amíg el nem éri a célértéket.
9. Címkézze fel a vödröt, és írja le, mit csinált.
10. Takarítson nedvesen: mossa fel a padlót, és töröljön át minden felületet, a nyersanyagos edények külsejét is.

Szitálás

A szita keretbe feszített szitaszövet. Ha a mázat ecsettel átnyomja rajta, szétoszlatja a keverés után maradt csomókat, és felfogja azokat a szemcséket, amelyek égetés után pöttyökként jelennének meg. Minél nagyobb a mesh-szám, annál finomabb a szita: a 80 mesh-es szita lyukbősége kb. 0,18 mm, a 100 mesh-esé kb. 0,15 mm.

A források eltérő szitákat ajánlanak. Zakin kétszer szitál át 50 vagy 80 mesh-es szitán. Derek Au a legtöbb mázhoz 120 mesh-es szitát használ, különösen a kobaltot vagy vasat tartalmazókhoz: egy szeladonban a 80 mesh-es szitán háromszor átszitálva is maradtak vaspöttyök, a 120 mesh-es szitán egyszer átszitálva viszont eltűntek. A 60–80 mesh-es szitát a hamumázakhoz és más, durva nyersanyagot tartalmazó mázakhoz tartja. A brit Potterycrafts 60–80 mesh-et javasol. Biztonságos kiindulás:

Fajsúly

A fajsúly (angolul: SG) megmutatja, mennyi por van a máziszapban. Egy adott térfogatú máz tömegének és ugyanakkora térfogatú víz tömegének a hányadosa. A víz értéke 1,00, egy máz pedig fajsúly 1,45 mellett 100 mL-enként 145 g. Ha mért fajsúlyra keveri, minden alkalommal ugyanazt a sűrűséget és ugyanolyan mázréteget kapja. Nincs mértékegysége, így grammban és unciában számolva is ugyanannyi.

Mérés 100 mL lemérésével

1. Keverje fel a mázat, hogy semmi ne maradjon leülepedve.
2. Tegyen a mérlegre egy 100 mL-es mérőhengert (magas, beosztásos mérőedényt) vagy egy 100 mL-es fecskendőt, és nullázza le a mérleget.
3. Töltse meg mázzal pontosan 100 mL-ig, a jelet szemmagasságból leolvasva.
4. Mérje le, és ossza el a grammokat 100-zal: 145 g esetén a fajsúly 1,45.

A Digitalfire egy poharon bejelöli 500 g víz szintjét, a jelig tölti mázzal, és a tömeget elosztja 500-zal; a nagyobb, teltebb mérőedény pontosabb. Az areométer (sűrűségmérő), egy úszótest, amelyről ott kell leolvasni az értéket, ahol a mázban megáll, gyors, de sűrű vagy bedermedt mázaknál tévesen mérhet. A brit areométerek, például a Potclays areométere, Baumé-fokban (°Bé) mérnek. Saját számításunk szerint fajsúly = 145 ÷ (145 − °Bé), így 46 °Bé kb. 1,46-nak felel meg. Régebbi brit könyvek pint-súlyt adnak meg, vagyis azt, hogy hány uncia egy angol pint máz: ezt ossza el 20-szal, így 29 oz kb. 1,45-ös fajsúlynak felel meg (ez is saját számításunk).

Célértékek

A források eltérnek, leginkább az ecsetelésnél és a szórásnál, ahol a brit Potclays forgalmazó jóval magasabb értékeket ad meg (saját közlése szerint értékei „csak tájékoztató jellegűek”). Minden számot kiindulópontnak tekintsen. A Digitalfire fő tanácsa az, hogy minden mázhoz keresse meg a jól működő fajsúlyt és bedermesztést, majd ezeket ismételje meg és jegyezze fel.

A mártómáz szemre történő ellenőrzéséhez az AMACO 5 másodpercig márt, és kb. egy amerikai tízcentes érme (dime) vastagságú mázréteget keres. A Digitalfire ellenőrzésképpen 5 másodpercig mártott próbalapokat éget ki.

Víz a kívánt fajsúlyhoz: saját becslésünk

Az alábbi táblázat a saját számításunk, nem egy forrásé. Azzal számol, hogy a por szemcséinek sűrűsége 2,6 g/cm³, ami feltételezés, nem mérési eredmény. Az agyag, az oldódó nyersanyagok és a bedermesztés mind módosítják a valódi mázat, ezért kiindulásnak használja, aztán mérjen. Ellenőrzésképpen: azonos tömegű por és víz esetén fajsúly 1,44 értéket ad, ami közel van a Digitalfire által mért fajsúly 1,46 értékhez. Azt is mutatja, hogy 100 g-onként 70–80 mL vízzel fajsúly 1,50 fölött kezd, vagyis sűrűbben, mint amire szükség van.

Keserűsó, CMC és bentonit

A keserűsó (magnézium-szulfát) hatására a máz állás közben kissé bedermed, keveréskor pedig újra folyóssá válik. Ezt flokkulálásnak nevezik, az így viselkedő máz pedig tixotróp: egyenletesebben hordható fel, kevésbé csepeg, és kevésbé ülepedik le. A Digitalfire azt javasolja, hogy ha a fajsúly már megfelelő, gallononként kb. 2 g-mal kezdje (saját átszámításunk szerint ez durván 0,5 g literenként), és a mennyiséget minden keverésnél állítsa be újra, mert az adagot egyetlen receptnek sem kellene rögzítenie. Azt javasoljuk, hogy előbb oldja fel kevés forró vízben. A Digitalfire egyik példájában egy máz fajsúly 1,45 mellett csepegett, ezért vízzel fajsúly 1,43 értékre hígították, keserűsóval pedig újra krémes állagúra dermesztették, és így egyenletesen felhordható lett. Egy durva próba: keverje meg, hagyja abba, és figyelje. A bedermesztett máz még kb. 2 vagy 3 másodpercig mozog, aztán megáll, és kicsit visszalendül.

A CMC (karboxi-metil-cellulóz) mázragasztó ragacsosabbá és lassabban száradóvá teszi a máziszapot, és keményebb mázréteget hagy, amely jól tapad az edényre. Leginkább az ecsetelhető mázaknál és a sok frittet tartalmazó mázaknál fontos. A Digitalfire példájában 3,75 g-ot kevernek 1000 g máziszapba, és ezt turmixgéppel kell bekeverni. A CMC-t tartalmazó máz keserűsóval nem dermeszthető be, és mivel a ragasztóval mikrobák táplálkoznak, a vödörben megváltozhat, és szagossá válhat.

A bentonit, ez a nagyon finom agyag, segít lebegésben tartani a többi szemcsét. A mártómázak ehhez általában 15–25% nyers agyagra támaszkodnak. Kevés agyagot tartalmazó receptnél kb. 1–3% bentonit segít; a Digitalfire szerint a 15%-nál több agyagot tartalmazó mázhoz nem kellene a száraz máz tömegének 1%-ánál több bentonitnak lennie.

Próbalapok és próbasorok

Kezdje kicsiben

Derek Au három lépésben halad: 50 vagy 100 g-os próba, ha beválik, 1–2 kg-os kísérleti adag, végül 5–10 kg-os műhelyadag. Becslésünk szerint egy 100 g-os próba fajsúly 1,45 mellett kb. 135 mL (kb. 4½ US fl oz) máziszapot ad, ami elég ahhoz, hogy egy keskeny pohárban néhány kis lapot belemártson.

Próbálja ki a saját masszáján

Egy máz egészen másképp nézhet ki egy másik masszán vagy egy másik kemencében: a Clay Art Center minden átdolgozott mázát négy masszán próbálta ki, 6-os és 10-es gúlán. A Potclays kezdőknek szóló, a mázak kipróbálásáról írt útmutatója ezt javasolja:

• 6–10 próbalap (kis darab egy máz kipróbálásához) abból a masszából, amelyet ténylegesen használni fog, feljegyezve, hogy zsengélt vagy csontszáraz állapotúak-e
• egyszerre csak egy változtatás
• egyszeri és kétszeri mártás, hogy lássa a mázat vékonyan és vastagon
• minden próbalap ugyanabban a rakatban
• égetés előtt minden lapon jelölés, pecséttel, karcolással vagy mázalatti ceruzával.

Álló próbalapokat javaslunk, mert a fekvő lapon nem látszik, mennyire folyik le a máz; legyen rajtuk egy mintázott sáv, amely megmutatja, hogyan változik a máz az éleken, és egy mázatlan talp. Mindegyiket állítsa egy kis tálkára, egy zsengélt cserépdarabra vagy lapkencére, hogy felfogja a lecsepegő mázat. Tegyen a próbalapok mellé egy ellenőrző gúlát, vagyis egy kis kerámiagúlát, amely meghajlik, ha elég hőt kapott, hogy megmutassa, mennyi hő érte a lapokat; a gúlákat az égetésről szóló útmutató magyarázza el. Adjon minden lapnak rövid kódot, és a feljegyzéseiben írja a recept mellé. Willers a Ceramic Arts Network számára írt cikkében számokat és betűket használ, és magát a rendszert a füzet elejére írja.

Próbasorok

A próbasor olyan próbák sora, amely egyenletes lépésekben halad az egyik keveréktől a másikig: egyik máztól egy másikig, vagy egy alapmáztól ugyanahhoz a mázhoz több színezőanyaggal. Derek Au például egy színtelen alapmázban 1%-os lépésekben növeli a vas-oxid mennyiségét. Egy Ian Currie nevéhez kötött, térfogat szerinti módszer időt takarít meg, mert csak a két végpontot kell bekeverni:

1. Keverje be a két végpont mázát, az A-t és a B-t, azonos méretű adagokban, és mindkettőt szitálja át.
2. A kisebb térfogatúhoz adjon vizet, amíg mindkettőnek pontosan ugyanakkora nem lesz a nedves térfogata.
3. Keverje fel mindkettőt, majd fecskendővel mérje ki az egyes keverékeket, mindegyiket a saját számozott poharába.
4. Keverje meg mindegyik pohár tartalmát, és mártson bele egy próbalapot.

Kidolgozott példánkban az A 100 g színtelen alapmáz, a B ugyanez 4 g vörös vas-oxiddal (4%-os adalék). A B minden millilitere ugyanannyi alapmázat tartalmaz, mint az A egy millilitere, és ezen felül a vasat, így a poharak 1%-os lépésekben haladnak a vas nélkülitől a 4%-ig. Mindkét végpontból 100 mL kerül a próbasorba, amit becslésünk szerint egy 100 g-os adag fedez.

A módszerhez gondos számolás, jól elkevert, egyforma fajsúlyú végpontok és pontos mérleg kell. Derek Au térfogat helyett tömeg szerint is kever. A háromszög-próba ugyanezt három végponttal végzi, háromszögbe rendezve.

Ha egy lépés ígéretesnek tűnik, a recept oldalán a Mentés másolatként gomb külön receptként menti, az eredetit pedig változatlanul hagyja.

Feljegyzések vezetése

Willers jól megfogalmazza a célt: „elég információ ahhoz, hogy megismételhesse vagy elkerülhesse a felfedezett eredményeket”. Kezdés előtt írja le, mit tervez kipróbálni, a kemence kirakásakor pedig az eredményeket. A Potclays ehhez hozzáveszi a felhordás módját, a vastagságot, a masszát és a teljes égetést, a rámpákkal, a hőntartásokkal és a hűtéssel együtt. A rámpa a felfűtés vagy a hűtés sebessége, például óránként 60 °C (108 °F), a hőntartás pedig adott ideig egy hőmérsékleten tartja a kemencét. Jegyezze fel a gyártási tételszámokat, a használt vizet és minden helyettesítést: a Clay Art Center földpátcseréje miatt a mázai kb. felét kellett módosítani.

A Glazecalc alkalmazásban egy mentett recept magát a receptet tartalmazza. Az égetési napló minden égetést rögzít: a kemencét, a dátumot, az időpontokat, a hőmérsékleteket, a gúlákat és a megjegyzéseket. Minden más a jegyzetekbe kerül, például a fenti adagfeljegyzés és az, hogy mit mutatott az egyes próbalap.

Források

• Glazy: Raw materials
• Glazy: Specific gravity
• Digitalfire: Specific gravity
• Digitalfire: Epsom salts
• Digitalfire: CMC gum
• Digitalfire: Dipping glaze
• Digitalfire: Bentonite
• Digitalfire: Water solubility
• Digitalfire: Gerstley Borate
• Digitalfire: Mahavir potash feldspar
• Digitalfire: Flint
• Clay Art Center: The end of an era, the extinction of Custer feldspar
• Berkeley Potters Studio: What the flux, November 2023
• New Mexico Clay: Gerstley Borate Original
• Ceramic Arts Network: Glaze chemistry 101, a quick course on mixing ceramic glazes (Zakin)
• Ceramic Arts Network: How to keep good records when testing ceramic glazes (Willers)
• Ceramic Arts Network: 8 ways to apply glaze (Hopper)
• Derek Au: Mixing test glazes
• Derek Au: Digital scales for weighing glazes
• Derek Au: Triaxial testing
• Az UT Austin kerámiawikije: How to mix glazes
• Potclays: The beginner's guide to glaze testing
• Potclays: Glaze hydrometer
• Potterycrafts: Nordic Blue Mist powder glaze
• HSE: Glaze and colour preparation (CR1)
• Valentine Clays: Flint technical data sheet
• Ceramic Arts Daily fórum: Ian Currie test tiles